Illóolaj, gyógyiszap, reumatea
Az aromaterápia igen hatékony gyógyító módszere az ízületi panaszoknak, nemcsak segít az izületek mozgathatóságának megtartásában, hanem a fájdalmat is sikeresen mérsékli.
A levendula és a rozmaring illóolajának fürdővízbe történő adagolásával a reuma tünetei csökkennek, az izom és ízületi fájdalmak enyhülnek.
A mezei zsurlós gyógyfürdő vérkeringési zavarok, reumás panaszok esetén alkalmazható. Az ellenjavallatok között szerepelnek a magas vérnyomássúlyos esetei, szívritmus zavarok, vérzékenység, heveny gyulladásos, fertőző, lázas megbetegedések, degeneratív ízületi megbetegedések akut fázisai, nagy felületű hámsérülések, daganatos betegségek akut szakaszai, rosszindulatú daganatos elváltozások, a terhesség időszaka valamint pajzsmirigy túlműködés és epilepszia.
A gyógyiszapok pakolások készítéséhez is felhasználhatók, a mélyre terjedő meleg-hatáson kívül általános ingerhatásuk is van. Az iszappakolások krónikus ízületi és izomfájdalmak esetén jótékony hatásúnak bizonyultak.
A "reumateák" alapanyagai között gyakran szerepelnek a mezei zsurló, a gyermekláncfű, a csalán és az aranyvessző egyes részei. A vizelet mennyiségének növelésén keresztül méregtelenítő hatással is rendelkeznek. Elégtelen szívműködés és a beszűkült vesefunkció fennállása esetén használatuk kerülendő.
Sófürdő, talasszoterápia
A sófürdőt általában az ellenálló képesség növelésére, feszültségoldásra használják. A talasszoterápia nem más, mint a tengeri gyógymód, amelyben a tengeri klíma, levegő, napfény és a sós víz együttesen fejti ki hatását. Légúti hurutok, anaemiák, reumás betegségek, migrénes fejfájás, pikkelysömör, ekcéma, urtikária, hypertónia, stb. kiegészítő kezelésének egyik lehetséges módja.
Szauna és gőzfürdő
A szauna és gőzfürdő olyan váltakozó hőmérsékletű fürdő, amelynek során a test többször (kétszer-háromszor) felhevül, majd lehűl. Manapság már nemcsak az északi népek kultúrájában - különösen Finnországban - hanem szerte a világon igen népszerű lazító, regeneráló eljárás.
A szauna száraz-forró körülményt teremt, míg a gőz nedves-meleg módszernek minősül. A túlmelegedés fázisában a test felhevül, a szív gyorsabban kalapál, a testbőr kipirul, amely az érrendszeri vazodilatáció (kitágulás) eredménye. Ezáltal a sejtek, szervek, izmok oxigén ellátása javul, a sejtanyagcsere és az enzimatikus folyamatok gyorsulnak.
A lehűlési fázisban a véredények összeszűkülnek, a vénás tónus fokozódik. Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a hideg-meleg váltakozása jelentősen javítja a vénás keringést.
A gőzfürdőkezelés hatására a test hőleadása gyorsul és az izzadás mértéke jelentősen nő. A nedves kamra hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a szárazé, nem több mint 45-50 fok, míg a szaunáé 80-100 fok. Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig érdemes a kamrában tartózkodni, nincsen szabály, mivel nagy egyéni különbségek lehetnek a hőmérséklet-toleranciát illetően. Általánosságban azonban elmondható, hogy míg a szaunában 10-15 percig tartózkodunk, addig a gőzben 20-30 percig is bírjuk.
Ha gondolatban benyitunk egy megfelelőre fűtött szaunába, azt tapasztaljuk, hogy a legfelső padrészen a legforróbb, míg a bejárati padló szintjén jóval enyhébb a hőmérséklet. A különbség sokszor a 40 fokot is meghaladhatja, mégsem érzékelünk ekkora eltérést. Ennek oka a levegő minimális nedvességtartalmában keresendő. Mivel az alacsony nedvességtartalom mellett a hőleadás nagyon alacsony, így a test megtartja a hőt, felhevül. E miatt nem tudja a külső környezeti hőmérsékleti változást érzékelni.
A fizioterápia
A fizioterápiás kezeléseknek több célja is van, s ezek szorosan összefüggnek egymással. Első és legfontosabb a fájdalomcsillapítás, amelyre hideg borogatást, nyugalomba helyezést, elektromos kezelést, rövidhullámú kezelést és különféle segédeszköz használatát, mágneses terápiát írnak elő. A másik lényeges feladat a gyulladáscsökkentés, amely rövidhullámmal, hideg alkalmazásával, lézerkezeléssel, stb. valósítható meg. A harmadik a funkciójavítás, amely az ízületek passzív és aktív mozgathatóságának fokozását, izomerő növelést jelent. A szekunder prevenció is fontos célkitűzés, mivel mindenki közös célja az, hogy a beteg állapota hosszú ideig megfelelő legyen, így az izomerő megtartására, az ízületi mozgásterjedelem megőrzése is nagyon lényeges.
Előzzük meg a fájdalom kialakulását!
Számos olyan gyakorlatsor létezik, amelyek rendszeres alkalmazásával megelőzhető a gerinceredetű fájdalom, például a derékfájás. De a "befagyott váll" tünet is megelőzhető speciális tornával. Ez a rendkívül erős fájdalom elsősorban szívinfarktuson átesett egyéneknél alakul ki, hátterében izomfeszülés (spazmus), izomcsomó (myogelosis) vagy ínsérülés áll. A főleg változókorban jelentkező csontritkulás - amely szintén nagyon heves fájdalmakkal járhat - a korai életkorban elkezdett rendszeres kocogással, labdajátékokkal előzhető meg.
Köszönjük a tanácsokat: HáziPatika
