A betegség korai fázisában, gyenge tünetek mellett sem lehet pontos diagnózist felállítani, csak a betegség előrehaladtával. Ezért a diagnózis felállításával és közlésével az orvosoknak gondosan kell eljárnia, mivel nincs olyan teszt vagy vizsgálat sem, amely önmagában elegendő volna. A részletes kórtörténet megismerését neurológiai vizsgálatok követik, amelyekkel az idegi funkciókat, így a szemmozgásokat, a végtag-koordinációt, különböző reflexeket néznek.
A sklerozis multiplex (SM) pontos oka nem ismert, valószínűleg kialakulásában több tényező játszik közre.
Feltételezik, hogy vírusfertőzések változtatják meg az immunrendszer működését úgy, hogy az saját myelinje ellen fordul. Nem valami különleges vírusra gondolnak, hanem egy viszonylag elterjedt kórokozóra, ami csak bizonyos körülmények között az idegrendszerbe jutva okoz bajt.
Az SM nem fertőző.
A sklerozis multiplex (SM) krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett myelin. Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. A világon 2,5 millió embert érint ez az egyre súlyosbodó betegség. A fiatal felnőttek leggyakoribb idegrendszeri bántalma. A nők valamivel hajlamosabbak a betegségre, melynek első tünetei leggyakrabban a 20. és az 50. életév között jelennek meg. Az egyenlítőtől a sarkok felé haladva nő az előfordulási gyakoriság, valamiért inkább a fehér emberek betegsége. Európában átlagosan 10000 emberből 5-20 betegszik meg e kórban. Magyarországon 7-8000-re tehető a sklerosis multiplexes betegek száma.
A tünetek attól függően, hogy a gyulladásos góc az idegrendszernek épp melyik részét érinti, nagyon különbözőek lehetnek. A szem problémái közül a betegek egynegyedénél első tünetként jelentkező látóideg-gyulladás, a homályos látás, kettős látás, és a sajnos többnyire maradandó, akaratlan gyors szemmozgások (nystagmus) jelentkezése gyakori panaszok.
A mozgáskoordinációs problémák közül az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet föl. Az izmok merevekké, görcsösekké válhatnak. Az érzékelés zavarairól van szó, ha a betegek égő, bizsergő érzést említenek, emellett indokolatlan fájdalmak is felléphetnek.
A beszéd lelassul, érthetetlenné válik, megváltozik a ritmusa, beszéd közben nyelési nehézségek jelentkeznek.
Az általánosan eluralkodó fáradtság, ami a fizikai aktivitástól vagy épp pihentségtől teljesen függetlenül jelentkezik, a beteget képtelenné teheti önmaga ellátására is, valójában a leggyakoribb panaszok egyike.
A vizelettartási zavarok gyakoriak, a széklettartási nehézség sokkal ritkább, inkább a székrekedés okoz panaszt.
A szexuális élet impotencia, csökkent libidó és érzékenység miatt válik nehézzé.
A mentális zavarok közül a rövid távú emlékezet és a koncentrációs képesség gyengülése említhető.
A betegség tüneteire jellemző, hogy rohamszerűen, - SM-es szakkifejezéssel shubokban - jelentkeznek, spontán gyógyulnak, vagy maradandóvá válnak. Így például a látóideg-gyulladás általában gyógyul, a kialakult nystagmus többnyire megmarad.
A betegség lefolyása nagyon változatos, nemcsak a különböző altípusainak eltérőek a tünetei, hanem szinte minden betegnél másképp jelentkezik. Ezért hívják ezerarcú kórnak, hiszen a szervezetben zajló kóros folyamatok a legváltozatosabb panaszokkal jelentkeznek.
Leggyakoribb tünetei (melyek - főként együttes - jelentkezésekor érdemes orvoshoz fordulni):
homályos és kettős látás
rosszul érthető, nem jól artikulált beszéd
nyelészavar
végtaggyengeség, illetve mozgatási nehézség
egyensúlyzavar
ülés, állás vagy járás közben a test felületén érzett zsibbadás
széklet-, vizelettartási nehézség
feltűnő fáradékonyság
részleges vagy teljes vakság
végtagbénulás
pszichológiai zavarok
eszméletvesztés
végtagok (kéz) remegése.
Sajnos ma még nem rendelkezünk a betegséget gyógyítani tudó terápiával. A kezelések célja az akut rosszullétek („shubok”) megelőzése, illetve az idegi funkciók megőrzése, a funkcióvesztés megakadályozása vagy lassítása. A 20 éves múltra visszatekintő szteroid-gyógyszerek hatása abban áll, hogy a gyulladásos gócok spontán gyógyulásakor elősegítik a regenerációt. Folyamatos szedése melletti súlyos mellékhatásai miatt csak a betegség shubok által meghatározott periódusaiban adják. Ha a gyulladás nem bizonyítható, a fölösleges mellékhatások elkerülése miatt célszerűbb vitaminkészítményekkel javítani a beteg állapotán.
A korszerű immun-modulánsok az immunrendszer működését befolyásolva rövidtávú, kettős vak vizsgálatokban (amikor sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy ki kap gyógyszert és ki csupán placebót), bizonyíthatóan mintegy 30 %-kal szorították vissza a shubok gyakoriságát, a betegség rosszabbodását. Ez a gyakorlatban, hosszú távon 70%-kos csökkenést is jelenthet. Eddig az interferonokról, glatiramer-acetátról, IgG-ről és az azathioprinről tudjuk, hogy az immunrendszeren keresztül hatnak a betegség aktivitására. Pontos hatásmechanizmusuk nem ismert. Ezek a hatóanyagok az SM remissziós formájában hatékonyak, viszonylag csekély mellékhatásuk miatt hosszabb távon is adhatók. Az injekció helyén bőrpír, illetve enyhe influenzához hasonló tünetek jelentkezhetnek.
Magyarországon az OEP ezeket a készítményeket külön keretből 100%-ban támogatja.
Sem a betegnek, sem a környezetének nem könnyű együtt élni az SM-mel. Emiatt sokan nem foglalkoznak a még nagyobb „áldozatokkal” járó egészséges életmóddal, pedig ha egy SM beteg próbálja növelni a növelni a fizikai aktivitását és odafigyel a kiegyensúlyozott étkezésre, akkor több pozitív változást is tapasztalhat magán;
állóképesség-javulás
mozgáskészség maximalizálása
ízületek hajlékonyságának javulása
egészségesebb szív
kevésbé lesz fáradékony
a depressziós tünetei enyhülhetnek
Fontos, hogy a gyógytorna és egyéb fizikoterápia során a teljesítőképességet maximum 80 százalékig vegyék igénybe, illetve a terhelés mennyiségét és minőségét minden esetben igazítsák a beteg aktuális állapotához.
A testmozgás fontos és jótékony hatású, ennek mikéntjéhez és a mozgásprogramhoz érdemes orvos, hozzáértő gyógytornász segítségét kérni. A könnyű, mérsékelt megterheléssel járó sportok, mindazon testmozgás, amit a beteg könnyedén, jó közérzettel tud végezni, ajánlható. Szóba jöhet a lovaglás, úszás, kíméletes kondicionáló torna.
Az SM a mindennapokat befolyásoló állapot, előrelátást igényel a családi életben, a munkában egyaránt.
A gyermekvállalás lehetséges, mindazonáltal felelősen kell gondolkodni arról is, hogy az elkövetkező 15-20 évben, ami a gyermek felneveléséhez szükséges, van-e segítség a betegség rosszabbodása esetére.
Egyes terápiák a magzatra hathatnak, ezért a terhesség előtt a kezelést mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal. A várandósság az állapotot lényegében nem befolyásolja, a shubok valószínűsége a szülést követő 6 hónapban kicsit megemelkedik.
Sok segítséget kaptunk: SM-oldal
