A hőindex a páratartalmat és a harmatpontot is figyelembe veszi, a hőérzet tekintettel van a szélsebességre. Lényeg az, hogy jó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Szép, napos időben indulunk el otthonról, de gondoljunk arra, hogy este már naplemente után fogunk hazamenni, és különösen az utóbbi években klímánkat a jelentős napi hőingadozás jellemzi. Az, hogy mikortól veszélyes a hideg idő, esetenként és emberenként jelentősen különböző. Mint a folyadékháztartásnál, itt is a kisgyermekek és az idős vagy beteg emberek hideg elleni védekezése a leglabilisabb.
Halálhoz is vezethet a lehűlés
A szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat. Nem is gondolnánk, hogy már 10 -14 fokos környezet is akár halállal végződő lehűléshez vezethet. Bizonyos gyógyszerek, melyek gátolják a központi idegrendszer, így a hőszabályozó központ működését, illetve azok a szerek, amelyek a védekező mechanizmusokat blokkolják, fokozzák a kihűlés veszélyét.
Mi történik a tartós hideg hatására a szervezetben?
A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.
Folyton hideg végtagok - Betegség tünete is lehet
Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek - a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni. A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag-, illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket. Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget. Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.
Lehűlés és fagyhalál
Lehűlésről akkor beszélünk, ha a végbélben mért, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C alá süllyed. A lehűlés során kimerült, életfolyamataiban lelassult betegnél döntő a szervezet mielőbbi visszamelegítése.
Ilyenkor könnyen felborul a szervezet anyagcseréje, a só-víz háztartás egyensúlya, ami szívritmuszavarok kialakulásához vezethet, ezért az ilyen betegek felmelegítését kórházban kell végezni. Igen súlyos lehűlés esetén először izgatottság, azután érzéstelenség, levertség, álmosság következik, melynek leküzdésére az ember ritkán képes, és bár teljes tudatában van az elalvással járó veszélynek, feladja, elalszik. Ilyenkor külső segítség nélkül nincs esély a halál elkerülésére.
A fagyási sérülések fokozatai
Elsőfokú fagyás; Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.
Másodfokú fagyás; A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.
Harmadfokú fagyás; Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.
Negyedfokú fagyás; Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.
Nem csak fagyás - Már a hideg levegő belélegzésének is vannak veszélyei
A száraz, hideg levegő belélegzésének következménye a jól ismert nátha, torokgyulladás, de asztmás betegeknél hörgőgörcs alakulhat ki, akut asztmás roham formájában életveszélyes állapotot provokálhat. Szervezetünk elsődleges célja a homeostazis fenntartása, ez jelenti a hőmérséklet, a folyadék-, sav-bázis- és ion egyensúly fenntartását. A hideg, mint irritatív tényező, védekezésként érszűkületet okoz, csökkentve az érintett terület hőleadását. Ennek következtében viszont romlik a sejtek oxigén ellátása, megbénul a védekezés, vérbőség és gyulladás alakul ki, csökken a fertőző ágensekkel szembeni ellenálló képesség.
Szív- és érrendszeri betegek veszélyben - Anginás rohamot is okozhat a hideg
A szív-érrendszeri betegek is fokozottan veszélyeztetettek, a rossz vérkeringésű területek hidegre nagyon érzékenyek, és koszorúér betegeken a mellkast ért hideg hatás anginás rohamot okozhat. Raynaud-szindrómás betegeknél a kisartériák összehúzódása jön létre, ami jelentősen rontja az érintett terület vérellátását és ezáltal fokozza a lehűlést. Az arcot, mellkast ért hirtelen hideg impulzus keringési reflexeket aktivál, mely a szívfrekvencia lassulását okozza, akár átmeneti szívmegálláshoz vezethet.
A megelőzés érdekében a veszélyeztetett betegek, ha csak tehetik, kerüljék a szélsőséges időjárási hatásokat. A megfelelő öltözködés mellett fontos a megfelelő táplálkozás, a szervezet melegítésére elhasznált kalória pótlása. Meleg italok, elsősorban teák fogyasztása kedvező hatású. Hideg által okozott asztmás roham, anginás rosszullét esetén lehet, hogy a beteg orvosi ellátásra szorul vagy mentőt kell hívnunk, ha szokásos gyógyszerei hatástalanok. A téli időszakban nem csak a szabadban, de fűtetlen lakásban is találkozhatunk olyanokkal, akiknél fennáll a kihűlés veszélye. Ilyen esetben azonnal meleg helyre kell vinni a veszélyeztetett embert, illetve be kell fűteni, a nyirkos ruházatot szárazra kell cserélni és meleg teával kell segíteni, hogy helyreálljon a szervezet hőegyensúlya. A testhőmérséklet csökkenése életveszélyes állapotot okoz és 28 foknál törvényszerűen kamrafibrilláció lép fel, amely azonnali orvosi ellátás hiányában halálos.
Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban
Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.
Forrásunk: Webbeteg
