A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lelki egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lelki egészség. Összes bejegyzés megjelenítése

Karácsonyi depresszió

A karácsonyi időszak a valóságban ritkán hasonlít a médiában sugallt idealizált képhez. A reklámokban és a filmekben a karácsony - és már az azt megelőző készülődés is - boldog, emelkedett, csillogó és mindenekelőtt társas esemény, ám a valóság gyakran eltér a képzelt világtól.

Ha az ember mindennapi gondokkal küzd, magányos vagy nemrégiben érte súlyos érzelmi veszteség, akkor könnyen lehet, hogy az ünnepek inkább negatív érzéseket hívnak elő belőle. Lehangoltságát csak tetézi, ha folyamatosan azzal az elvárással szembesül, hogy ilyenkor boldognak "kell" lenni. Nem azt érzi, amit - állítólag - kellene, és úgy tűnik, mintha teljesen magára maradna borús gondolataival.

Az karácsonyi levertség okai
  • Anyagiak: elkeserítő és bűntudattal terhelt érzés, ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy úgy ünnepeljünk, ahogy elképzeljük.
  • Kimerültség: hatalmas nyomást okozhat a munkahelyeken ilyenkor zajló év végi hajrá, miközben a vásárlás, a készülődés, a vendégségek tervezésének terhe is ránk nehezedik.
  • Magány: fájdalmas érzés egyedül, hiszen a karácsony hangsúlyosan családi ünnep. Különösen nehéz időszak ez mindazok számára, akik közeli hozzátartozójukat gyászolják, vagy nemrégiben váltak el, és először szembesülnek azzal, hogy társ - vagy a gyerekük - nélkül kell eltölteniük a karácsonyt.
  • Családi kötelezettségek: van, akit éppen az nyomaszt, hogy kivitelezhetetlenül sok programot kellene "kötelességszerűen" beiktatni. Szinte biztosan lesz, akire kevesebb időnk jut, mint szeretnénk, és garantált a bűntudat. Mindezek tetejébe folyamatosan "viselkedni" kell ezeken az összejöveteleken, akár nem kedvelt rokonok társaságában is.
  • Téli depresszió: előfordulhat, hogy rossz hangulatunkat nem elsősorban a fentiek, hanem szezonális hangulati zavar okozza, amely többnyire ősszel indul, és a rövid, szomorkás téli napokon a legkifejezettebb.
Az eredmény stressz, alvászavar, depresszió lehet. A nőknél gyakrabban jelentkeznek ebben az időszakban pszichés panaszok, aminek valószínűleg az az oka, hogy hagyományosan inkább ők viselik a tervezés, vásárlás, sütés-főzés és egyéb elintézendők terheit.

Mit tegyünk, ha megviselnek az ünnepek?
A depresszió levertséggel, bűntudattal, érdeklődésvesztéssel, értéktelenség érzésével, összpontosítási problémákkal, fáradékonysággal, társaságtól való visszahúzódással, valamint az alvás és az étvágy megváltozásával járó, valós zavar. A legfontosabb tehát, hogy ha súlyos formában tapasztalunk e tünetekből néhányat, vagy a panaszok egy-két hétnél tovább húzódnak, keressünk szakszerű segítséget. Nagy az esélye ugyanis, hogy nem átmeneti melankóliával, hanem klinikai depresszióval állunk szemben.

A karácsonyt övező stressz és lehangoltság enyhíthető, ha megpróbálunk arra koncentrálni, hogy nem a pénzköltés az ünnep fő funkciója. Távolodjunk el a médiában közvetített "tökéletes karácsony" képétől: inkább gondoljuk át, mi magunk mit szeretnénk. A költekezésben pedig állítsunk fel egyértelmű korlátokat, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Az is sokat segít, ha időben elkezdjük a tervezést: jó előre elhatározzuk, kivel, mikor, mennyi időt töltünk, mit és mikor főzünk, vásárolunk vagy készítünk szeretteinknek.

Ha mégis összecsapnak a fejünk felett a hullámok, találjunk egy kis időt relaxációra és mozgásra. Az enyhébb depressziós tünetek enyhítésében az orbáncfű nevű gyógynövény is segítségünkre lehet. Ha pedig egyedül vagyunk, ne zárkózzunk be: önkéntesként segíthetünk például olyanoknak, akik nálunk is nehezebb helyzetben vannak - örömteli, felemelő élményben lehet részünk.

Köszönjük Házi Patika

A lelki egészség világnapjára...

A Lelki Egészség Világszövetsége nyilvánította október 10-ét a lelki egészség (a lélekben szenvedők) világnapjává, amelyet Magyarországon 1994. óta tartanak.


Az 1948-ban alakult Lelki Egészség Világszövetség nonprofit szervezetként arra törekszik, hogy elősegítse az érzelmi és lelki zavarok megelőzését, megfelelő kezelését és a mentális zavarokban szenvedők gondozását. A lelki betegségben szenvedő emberek ugyanúgy rendelkeznek az emberi méltóság, az egyenlőség elidegeníthetetlen jogával, mint az emberiség bármely másik tagja. Ezeket a jogokat az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata is kinyilvánította, amelyet Magyarország 1991-ben ratifikált. A világnap meghirdetésével az ENSZ-dokumentumban megfogalmazottakat kívánják újra a közvélemény figyelmébe ajánlani.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon 400 millió ember szenved lelki és idegbetegségektől. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben támadják majd meg az embereket, elsősorban a hihetetlenül felgyorsult társadalmi-gazdasági változások, a háborús konfliktusok, az erőszak terjedése, a mind nyomasztóbb migrációs és menekültprobléma, valamint a munkanélküliség miatt. Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 40 millió a szkizofrének becsült száma, és évente egymillióan vetnek véget önkezükkel életüknek. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön, Európa lakosságának egyharmada szenved valamilyen mentális betegségben. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség világszerte, és a munkaképesség csökkenésének tíz fő oka között öt helyen a mentális betegségek szerepelnek majd.
Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint 20-40 százalék. A mentális betegségeknek kevés figyelmet szentelnek, pedig az öngyilkosságok többsége e betegségekhez kapcsolódik. Az öngyilkosság szempontjából rizikófaktornak számít a szorongás, a reménytelenség, a jövő negatív megítélése, a kilátástalanság.
Hazánkban az 1970-es évek elején jöttek létre az első lelki elsősegélyt nyújtó telefonszolgálatok, amelyek ma már az egész országot lefedve nyújtanak állandó elérhetőséget, azonnali segítséget a bajban, kétségbeesésben, krízisben hozzájuk fordulók számára. Fontos szerepük van a kríziskezelés, az öngyilkosságok megelőzése terén, mert a lelki válság átvészelését elősegíti, ha valaki kibeszélheti problémáját, megoszthatja rejtett félelmeit. De mindannyiunk felelőssége, hogy a köröttünk élők lelki egyensúlyát óvjuk, ha lehet, mosolyogjunk, hogy másokat is mosolygásra késztessünk.

Néhány tipp a lelki békéhez, a lelki egészséghez:
  • Hidd el, nem kell mindig maximalistának lenni; minél inkább a tökéletesre törekszel, annál inkább kiderül, hogy szinte semmi nem az. Csupa csalódással fogsz szembesülni.
  • Próbáld kizárni a negatív gondolatokat; ha már reggel a várható kellemetlenségeken rágódsz, tönkre teszed az egész napodat.
  • Hagyj fel az önsajnálattal; ha mindig, mint egy reménytelen, szerencsétlen emberre gondolsz magadra, hát nagy bizonyossággal azzá is leszel.
  • Hagyj fel a túl sok "agyalással", aggódással; legtöbbször saját magunk tesszük bonyolulttá és nehézzé a saját életünket. Az egyszerű megoldások sokszor célravezetőbbek, és még a kedvünk, az önbizalmunk is nő a sikertől.
  • Őrizd meg, vagy javítsd testi egészségedet; meglátod, igaz a mondás: "Ép testben ép lélek", mozogj többet, táplálkozz egészségesen (egészségesebben), igyál sok folyadékot. Egészséges testben jobban érzi magát a lelked is.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...