A nap és az ENSZ 1987-es határozatának egyik fő célja az, hogy az illegális kábítószer-fogyasztást világviszonylatban 50 százalékkal csökkentsék.
Világszerte mintegy 200 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális szereket. A drog évente körülbelül 200 ezer ember haláláért közvetlenül felelős.
Az utóbbi évekig Európában a leggyakrabban használt kábítószerek a kannabisz-származékok voltak, míg napjainkra jelentősen növekszik a különböző szintetikus, részben még legálisnak számító tudatmódosító szerek használata.
Magyarországon 1997. óta tartják hivatalosan a kábítószer-ellenes napot.
1987-ben az ENSZ kábítószerekkel történő visszaélés és az illegális kereskedelem elleni konferenciáján deklarálták, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében a nemzetek összefogására és a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épülő beavatkozásokra van szükség.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) minden évre megfogalmazza a nap témáját, és a UNODC területi irodáin keresztül emberek millióit mozgósítja a nap megtartására.
A kampány célja, hogy információt nyújtson, különösen a fiataloknak a kábítószer-fogyasztás egészségre káros hatásairól, felhívja a figyelmükét egészségük megóvásának fontosságára.
Az első lépés mindenekelőtt a kábítószerekkel kapcsolatos hiteles információk megismerése, majd többek között, ezekre építve a kábítószer-használat megelőzése, valamint függők esetében a kialakult függőség gyógyítása.
Emellett célja a rendezvénysorozatnak az is, hogy a kábítószer-fogyasztás témaköréről minél több információt juttasson el a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, pedagógusokhoz, valamint, hogy a fiatalok számára pozitív alternatívákat mutasson fel a szerhasználattal szemben.
Pszichoaktív szerek (a köznyelvben: drogok vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.A köznyelv gyakran a kábítószerek megnevezésére használja ezt a kifejezést tévesen, mivel a kábítószer maga egy jogi fogalom, míg a drog pedig a tudat-cselekvés-hangulat módosulás befolyásolásának megnevezése inkább.
A hatóanyagok kinyerése céljából rendszerint nem az egész növényt, (illetőleg állatot) használják fel, hanem csupán azt a részét, amelyben az illető hatóanyag előfordul, vagy abban leggazdagabb.
Főbb pszichoaktív hatásjellegek
Narkotikus
A narkotikus drogok (más néven narkotikumok vagy kábítószerek) általános fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók. A legtipikusabb narkotikus drogok az alkohol, a heroin és az ópium. Ezeknek a morfin és más ópiátok a hatóanyagai.
Pszichedelikus
A pszichedelikus drogok hatása alatt a szubjektív illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak a tapasztalat tárgyaként jelennek meg. Drogok, amiknek hatásában a pszichedelikus hatás dominál: LSD, meszkalin, pszilocibin, DMT, 2c-b, 2c-e.
Serkentő
A serkentő hatású drogok (más néven serkentőszerek) fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Drogok, amiknek hatásában a serkentő hatás dominál: koffein, metamfetamin, kokain, amfetamin, ecstasy.
Nyugtató
A nyugtató hatású drogok (nyugtatók) növelik a fogyasztó érzelmi toleranciáját, valamint csökkentik a feszültségeket és a szorongást. Drogok, amiknek hatásában a nyugtató hatás dominál például a diazepám és a klórdiazepoxid.
Deliriáns
A deliriáns drogok álomszerű, alacsony tudatossági szintű hallucinációkat okoznak. Tipikus deliriáns hatású drogok a Csattanó maszlag, beléndek és a nadragulya.
Nemkívánatos mellékhatások
A drogok nagyon sokfélék lehetséges nemkívánatos mentális és fiziológiai mellékhatásaik tekintetében. A mellékhatások előfordulása magán a drogon kívül nagyban függhet a dózistól, a fogyasztás módjától, a fogyasztás körülményeitől és a fogyasztó mentális illetve fiziológiai állapotától.
A drogprobléma
A drogok kábító, élvezeti célú fogyasztása különböző kultúrákban más és más megítélés alá esik. Nálunk az elmúlt tíz-húsz évben tömegessé vált a drog-abúzus, az azzal való visszaélés.
A drogfogyasztás egyénileg egészségi, tömegesen népegészségügyi probléma. De a társadalmi probléma nem korlátozódik e területekre, hanem azokon kívül is jelentkezik, nevezetesen:
- a függőség miatt a fogyasztó elveszíti munkaképességét
- a rossz példa miatt a fiatalok nevelhetősége meghiúsul
- a tiltás miatti drága hozzáférés és a fogyasztási kényszer miatt alkalmi bűnelkövetésre motivál
- a terjesztés alkalmilag és életformaként is a szervezett alvilág kiépülését és fennmaradását szolgálja
- hivatalos, hatalmi hozzáállás vagy annak hiánya a lakosságot erősen megosztja
- a betarthatatlan törvények aláássák a jogállamba vetett bizalmat.
