Valóban gyógyhatása van?

A gyógynövényekkel foglalkozó kutatók fő célja, hogy felderítsék a népi gyógynövények valódi hatását. Ám előfordul, hogy ez nem is olyan egyszerű, erre remek példa a kövirózsa is.

Ez az évelő növény nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön és kertekben sok helyütt találkozhatunk vele. A népi gyógyászatunkban fülfűként is ismert kövirózsa leveleinek kipréselt és fülbe csepegtetett nedvével ma is sok helyütt csillapítják a fülfájást, de különböző eredetű sebek kezelésére (égett, vágott stb.) és rovarcsípések okozta viszketések megszüntetésére is ismert házi orvosság.
A növény fő felhasználási célja a Kárpát-medence magyarlakta területein ugyanaz. Egy Szeged környéki gyűjtés szerint "fülfájás esetén a kűrózsa, azaz kövirózsa, népi nevén fülbecsöppentő nedvét csavarták a beteg fülbe." Több száz kilométerrel odébb, Csíkszentdomokoson "leveleiből kicsavart levét a fájós fülbe csepegtették". De nem csak nálunk, hanem más országokban, kontinenseken is ugyanilyen célra alkalmazták: az észak-amerikai cseroki indiánok a növény préslevével fülfájást kezeltek, és ugyanilyen tradíciót Horvátországban is leírtak. Svájcban a kipréselt levet borogatásként használták.

 Úgy tűnik, a kövirózsa régóta a népi gyógyászatok része, és nem valószínű, hogy hagyományos alkalmazása egyazon forrásra lenne visszavezethető. Sokkal valószínűbb, hogy ezeken a földrajzilag távoli helyeken a növény gyógyászati hasznára egymástól függetlenül figyeltek fel. Ennyire egybecsengő felhasználás esetén joggal feltételezhető, hogy nem véletlenül és nem alaptalanul használták, használják a növényt fülfájásra. Mivel a hatásosság fülfájásnál eléggé könnyen ellenőrizhető, hatástalanság esetén már régen feledésbe merült volna a kövirózsa, mint gyógynövény.

És hogy mit bizonyítottak tudományos vizsgálatokban a növény hatásáról? Hát, nem sokat...
Patkányokon antinociceptív (fájdalomérzést megszüntető) és gyulladáscsökkentő hatását igazolták szegedi kutatók, ugyanakkor ezek az aktivitások nem nagyon markánsak. Budapesti kutatók az antinociceptív hatás kimutatásán túl a növény összetételét vizsgálták - és megállapíthatjuk, hogy már ezzel a két cikkel is kövirózsakutató-nagyhatalomnak számítunk, mivel a PubMed adatbázisában összesen 11 közleményt találunk a növényről. Embereken végzett vizsgálatról egyetlen cikk sem számol be. Hatóanyagai, hatásának módja máig nem ismert, ezek feltárása a jövő feladata.

Ám a népi tapasztalat azt mutatja, hogy a kövirózsa leveléből kinyert zöldes színű folyadék kiváló gyulladásgátló hatású. Huzat, fülfájás, fogfájás és nyaki nyirokmirigy duzzanatok kezelésére is alkalma.
A levével átitatott vattával dugaszoljuk be a fület éjszakára.