A visszeresség népbetegségnek számít Magyarországon.
Egyes adatok szerint, a harminc és ötven év közöttiek tizede, míg a hetven év felettiek fele küzd a betegséggel.
A visszeres panaszokat, a seprűvénák megjelenését és a nehézláb-érzését sokszor természetesnek vesszük, és nem foglalkozunk velük, ám ha elhanyagoljuk őket, akár súlyos problémákat is okozhatnak.
A visszeres panaszok fő okozója a pangó vér, és a kitágult vénákban a vérkeringés nehezítettsége. A vénák fala sokkal vékonyabb, mint a verőereké, emiatt nehezebben állnak ellent a fokozódó nyomásnak, kitágulnak, kanyargóssá válnak.
A vénákban a billentyűk segítik a vér folyását; hogy a szív felé folyhasson, visszafelé azonban ne. Ám ha a véna fala kitágul, a billentyűk nem zárnak rendesen,, a vér pangásához, visszafolyásához vezethet. A nyomás megnövekedése ödémásodást is okozhat. Az erek falán átcsorgó folyadék megreked a szövetek között, ami tovább fokozhatja a nyomást, ezzel a nehézláb-érzést.
Kezdetben akár lábdagadás, nehézláb-érzés és zsibbadás is utalhat a betegségre, anélkül, hogy a lábon megjelennének a jellegzetes seprűvénák, visszerek. Éppen ezért az első jeleknél érdemes megtenni a megfelelő intézkedéseket. A kockázati csoportba tartozó fiataloknak és idősebbeknek, illetve az arra hajlamosító munkát végzőknek idejében szükségük van az életmódváltásra. Fontos a rendszeres testmozgás, leginkább az úszás ajánlatos. Szükség van a speciális vénás torna elkezdésére is, továbbá az egészséges étrend is ajánlott, a dohányzás pedig mindenképp mellőzendő.
Nem igaz, hogy kizárólag az állómunka okoz visszeret.
Helyénvaló megállapítás, hogy az állómunka a legtöbb esetben közrejátszik a visszeresség kialakulásában. Mindez nem jelenti, hogy az ülőmunkát végzőknek nem kell foglalkozni a visszérrel, hiszen az ülőmunka szintén kockázati tényező. Visszér szempontjából leginkább veszélyeztetettek a dohányosok, a túlsúllyal küzdők, a kismamák és az egészségtelen életmódot folytatók. Okolható továbbá az autóvezetés, a hosszú utak, és a genetikai háttér is. Tévhit, hogy csupán esztétikai problémát jelent a visszér, hiszen egészségügyi kockázatot is hordoz az elváltozás. A kezdeti nehézláb-érzés után súlyos esetben lábszárfekély, vagy akár mélyvénás trombózis is kialakulhat, amely tüdőembóliát is okozhat. Éppen ezért az arra hajlamosak fektessenek komoly hangsúlyt a megelőzésre, a már kialakult visszérrel pedig mielőbb érdemes foglalkozni.
Sajnos, az sem igaz, hogy "csak" kenegetéssel elmúlik.
Rengeteg kifejezetten jó és hatékony krém érhető el a visszeres panaszokra, de önmagában a krém nem oldja meg az alapproblémát. Így is kifejezetten ajánlott kinek-kinek megtalálni a számára ideális visszér elleni krémet, hiszen a láb duzzanatát és a fájdalmat képes enyhíteni egy jó készítmény, ami ráadásul az ereket is erősítheti. Érdemes továbbá azt az innovációt is kipróbálni, ami kapszula formájában kínál javulást a visszérproblémákra. Egyes szájon át alkalmazható készítmények ugyanis képesek a vénás keringési betegségekkel kapcsolatos tünetek megelőzésére, a vizenyősség és a fáradt, nehéz láb érzés mérséklésére. A tabletta növeli a vénák tónusát és a kapilláris ellenállást, továbbá csökkenti az érfal áteresztőképességét is.
Ám a visszerek betegségének enyhítésében a gyógynövények szerepe többrétű.
 |
| Vadgesztenye |
Az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény a Vadgesztenye. A benne található rutin - flavonoidok egy típusa - fokozza az érfalak rugalmasságát, csökkenti folyadékáteresztő képességüket. Ezen túl gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. A vadgesztenye hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás. Kumarin - a leggyakrabban alkalmazott véralvadásgátló gyógyszer hatóanyagával azonos - tartalma gátolja a vérrögök képződését. Ezen utóbbi tartalom miatt szájon át fogyasztani tilos.
 |
| Szúrós csodabogyó |
Hazánkban is igen elterjedt, főleg kertekben termesztett növény a Körömvirág. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladt, trombotizált felületes visszerek esetén kerül előtérbe kenőcs formájában.
 |
| Orvosi somkóró |
Az is tévhit, hogy a visszér csupán a várandósság ideje alatt jelenik meg, majd a szülést követően magától elmúlik.
Igaz azonban, hogy sokszor a terhesség során alakul ki visszér, a terhelés és a hormonális elváltozások miatt. Illetve a magzat súlya is növeli a vénákra ható nyomást. A visszér azonban egyetlen esetben sem múlik el automatikusan, éppen ezért is fontos, hogy szakember is lássa a problémát. Tévedés továbbá, hogy a visszér kizárólag nőknél és idős embereknél alakulhat ki. A nők valóban hamarabb keresik fel az orvost, minden bizonnyal esztétikai okok miatt. A férfiaknak is ajánlatos komolyan venni a visszér kialakulását, mert férfiak és nők egyaránt komoly szövődményekre számíthatnak. Igaz ugyan, hogy sokkal több idős embernél alakul ki visszérprobléma, ám a betegség szempontjából kockázatos csoport a túlsúlyosaké is, akik egész fiatalon is számíthatnak visszérproblémára.
A visszérpanaszokat sok esetben túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza s ezeken tovább ront az ülőmunka. A visszér kialakulásában a vénás nyomás is komoly szerepet játszik. Éppen ezért a nagy fizikai megterhelést okozó sportokat, és vénás nyomást okozó mozgásformákat jobb, ha elkerülik a visszér-betegségben szenvedők. Ide tartozik a testépítés, a súlyemelés, a saját testsúlyos gyakorlatok, továbbá az állandó ugrálással járó mozgásformák. Mivel a melegben a visszerek még inkább kitágulhatnak, ajánlott mellőzni a meleg környezetben végzett testmozgást is, ide tartoznak a különböző forró jóga edzések.
Tévhit azonban, hogy kizárólag a meleg időben okoz panaszokat a visszér, hiszen ezek télen is jelentkezhetnek, például sok ülés vagy állás közben és után, hiszen ilyenkor extra nyomás nehezedik az erekre.
Vigyázz a lábadra! Már akár napi 20 perc séta is segíthet ennek a nem csak fájdalmas, veszélyes és kellemetlen, hanem esztétikailag is igen romboló betegség megelőzésében !
